Kőszárhegy
Weboldal
Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól. Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott hely. Ennek köszönhetően környéke régészeti leletekben gazdag.
A „Szárhegy” melynek jelentése: kopár, sziklás hegy többféle is van hazánkban. Legelső írásos említése „ZAARHEGY”-nek 1211-ből maradt fenn.
A községben található egy világhírű ezüst kincs lelőhelye, az úgynevezett „SEVSO” kincsek lelőhelye. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e „SEVSO” kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. „SEVSO” név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt. Az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. SEVSO-ról nagyon keveset tudunk. Bizonyos, hogy i. u. a IV. században Pannónia tartományban élt valahol a Balaton térségében. Ezt bizonyítja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a PELSO név. (A Pelso a Balaton római kori neve.) A kincset a IV. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg a közelmúltban rejtélyes körülmények között bukkant fel a nemzetközi műkincspiacon…
Sajnos a SEVSO kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszárhegy oldalában rejtették el a kincset. Egyik bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb) amelyet az 1870-es években találtak a Kőszárhegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt. A község lakói bíznak abban, hogy az ezüst kincslelet KŐSZÁRHEGYI KINCS – néven újra hazánkban lesz majd egyszer!
Kőszárhegy a Mezőföld ény-i peremén, a Bakony szomszédságában helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegyünk a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.
Néhány szó Kőszárhegy kristályairól: Olyan különleges „kristályos mészkövek”, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegessége abban rejlik, hogy nem találhatók benne ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekélyvizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.
A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora 6.000.000 évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.
Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6-10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mélyfekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad. Védett növény, tilos letépni! A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-15, méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.
